Száraz izzó hőmérséklet (DB)
A közvetlen napsugárzás nélküli környezeti levegő hatásának kitett száraz hőmérőről leolvasott érték. A száraz izzó hőmérsékletét egy hőmérő méri, amely szabadon van kitéve a levegőnek, de védve van a sugárzástól és a nedvességtől. Általában a környezeti levegő hőmérsékletének tekintik, és ez a valódi termodinamikai hőmérsékletet jelenti. Ez a levegőáramnak kitett szabványos hőmérővel mért hőmérséklet. A nedves hőmérséklettől eltérően a száraz hőmérséklet nem jelzi a levegő nedvességtartalmát. Az épületek tervezése során ez kritikus szempont, amikor konkrét éghajlati viszonyok között tervezünk. Nall úgy emlegeti, mint az egyik "legfontosabb éghajlati változót az emberi kényelem és az épületek energiahatékonysága szempontjából".
A száraz hőmérséklet a hőmérő felületével érintkező levegő aktuális hőmérsékletét tükrözi, míg a nedves hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyet akkor mérnek, amikor a felületet nedves kanóc borítja, ahol a párolgásos hűtés csökkenti a hőmérsékletet. A párolgás sebessége a levegő páratartalmától függ: a magasabb páratartalom kevesebb párolgást és kisebb hűtést eredményez, ami kisebb különbséget eredményez a száraz és a nedves hőmérséklet között. Ezzel szemben az alacsonyabb páratartalom növeli a párolgást és a hűtést, növelve a hőmérséklet-különbséget. Így a száraz és a nedves hőmérséklet közötti eltérés az aktuális levegő páratartalmát tükrözi.
Nedves izzó hőmérséklet (WB)
Termodinamikai nedves hőmérsékletnek is nevezik, ez egy módszer a relatív páratartalom meghatározására.
A nedves izzó hőmérsékletének tömör és pontos meghatározása kihívást jelent. Azt a hőmérsékletet jelöli, amelyen a levegő telítődik az adiabatikus hő- és nedvességcsere következtében, amikor nedves felülettel érintkezik. Ezt a hőmérsékletet 2,5 m/s-ot meghaladó légáramlásnak kitett, közvetlen sugárzástól védve, megnedvesített ruhával -burkolt izzóval ellátott hőmérővel mérik. A ruha mért felületi hőmérséklete azt mutatja, hogy a levegő milyen közel van a telítettséghez. A környező levegő nagyobb telítettségi hiánya erősebb párolgást és alacsonyabb hőmérsékletet eredményez a nedves izzóból. A levegő relatív páratartalma a száraz és a nedves hőmérséklet különbsége alapján határozható meg.
Alapelv:
A relatív páratartalom mérése általában száraz{0}}nedves hőmérővel történik, amely két szabványos hőmérőből áll (az 1. ábrán látható módon). Az egyik száraz izzó hőmérsékletét méri, míg a másik nedves kanóc segítségével a nedves hőmérsékletet méri. A két leolvasás összehasonlításával a relatív páratartalom származtatható.
A száraz izzóhőmérséklet és a nedves izzó hőmérsékletének elvei
Az egyik hőmérő a száraz hőmérsékletet méri közvetlen környezeti levegő hatására, míg a másik, folyamatosan nedves kanócba csomagolt izzóval, a nedves hőmérsékletet méri. Amikor a beáramló levegő telítetlen, a nedvesség elpárolog a nedves kanócból, elnyeli a hőt és lehűti a szomszédos légréteget. A lehűtött réteg és a fő légáram között hőmérsékleti gradiens képződik, amely a hőátadást a kanóc felé hajtja. Amikor a beáramló hő megegyezik a párolgáshoz szükséges hővel, a hőmérséklet stabilizálódik, meghatározva a nedves izzó hőmérsékletét.
A száraz és a nedves hőmérséklet közötti nagyobb különbség alacsonyabb relatív páratartalomra utal. Telített levegő esetén nem történik párolgás, és mindkét hőmérséklet egybeesik.
Matematikai összefüggés
Telítetlen levegő: Nedves hőmérséklet < Száraz hőmérséklet
Telített levegő: Nedves hőmérséklet=Száraz hőmérséklet
Műszaki szempontok
1. Levegősebesség-függőség: A nedves izzó leolvasása a légáramlás sebességével változik, és nem termodinamikai tulajdonság.
2. Adiabatikus telítési hőmérséklet: Elméletileg az adiabatikus telítési hőmérsékletnek kell meghatároznia a nedves levegő állapotát, de a gyakorlati mérés kihívást jelent.
3. Mérnöki közelítés: 2 m/s és 40 m/s közötti légáramlási sebességeknél a nedves lámpa leolvasása stabil marad. Így a mérnöki alkalmazásokban a nedves hőmérsékletet széles körben alkalmazzák gyakorlati állapotparaméterként az adiabatikus telítési hőmérsékleten.
4.Mérési szabvány: A pontos páratartalom diagramokhoz vagy számításokhoz aspirált pszichrométerek (kényszerített-szellőztetésű száraz-nedves hőmérők) mérési eredményeit kell használni.